asd

Az Új Selyemút – A globális gazdaság örökre megváltozik – 3. rész

Az Új Selyemút –  A globális gazdaság örökre megváltozik – 3. rész
Hidegháború, vagy verseny?
A tanulmánysorozat harmadik részében lássuk a javasolt projekteket, illetve hogy azok megvalósulását milyen geopolitikai érdekek hátráltathatják, továbbá a nemzetközi kapcsolatokban milyen változásokat hozhatnak. Fontos belátni, hogy a Selyemút semmilyen értelemben nem tekinthető egy, a maga teljességében kidolgozott, kész tervnek, a kitűzött célok eléréséhez szükséges fejlesztési koncepció csupán nagy vonalakban van még kidolgozva. Az első részben részletesen bemutatott kínai-pakisztáni együttműködés mellett nemrégiben hozták nyilvánosságra Kína Oroszország, és India Selyemút vérkeringésébe történő bekapcsolására fókuszáló elképzeléseit. Az önmagukban is jelentős részprojektek – a szükséges módosításokkal, kiigazításokkal együtt – egy egységes, komplex egésszé állnak majd össze.
Oroszország és Kína, a feltörekvő partnerség
Mi teszi érdekeltté Oroszországot abban, hogy részt vegyen ebben a megavállalkozásban? A közelmúltban Moszkvában megtartott, 70. Győzelem Napi felvonulást követően (ahol többek között kínai és indiai katonai alakulatok is felvonultak) hozták nyilvánosságra, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió (EGU) is bekapcsolódik a Selyemút-projektbe. Mint az köztudott, az EGU egy Oroszország védnöksége alatt létrejött gazdasági-kereskedelmi együttműködési megállapodás Oroszország, Belorusszia, Kirgizisztán, Kazahsztán és Örményország között, amit a nyugati sajtó a Szovjetunió reorganizációjaként interpretál. Oroszország bekapcsolódása a Selyemútba azt jelenti, hogy annak hossza egészen a lengyel határig hosszabbodik meg. A mind szorosabbá váló orosz-kínai kapcsolatok kapcsán jegyezte meg M. K. Bhadrakumar indiai ex-diplomata: „nyilvánvaló, hogy a nyugati EGU-ellenes propaganda hatástalan maradt Kínára. Kína integrálása azt EGU-ba azt jelenti, hogy hosszú távú tervei összekapcsolódtak Oroszország terveivel, ugyanakkor Kína maga is az EGU-államok legfontosabb partnere. Hszi elnök legutóbbi moszkvai, belorussziai és kazahsztáni látogatása is azt bizonyítja, hogy Kína számára is prioritást élvez a Selyemút Oroszországon és Közép-Ázsián való kiépítése”.
Az orosz-kínai megállapodások már nyolc konkrét projektre terjednek ki. Első lépésben egy modern, minden igényt kielégítő gyorsvasút kiépítésére kerül sor Moszkva, és Kazany, a Tatár Köztársaság fővárosa között, melynek nyomvonalát a későbbiekben Kazahsztánon keresztül Kínáig hosszabbítanak majd meg. Ezzel párhuzamosan az észak-kínai Csilin tartományban is megkezdődik egy vasútvonal megépítése, mely a legnagyobb orosz csendes-óceáni kikötővárosig, Vlagyivosztokig fut majd.
A két ország különböző projektek révén bővíti az energetikai partnerséget is. Ennek leggrandiózusabb lépése az orosz RusHydro és a kínai China Three Gorges hidroenergetikai vállalatok által közösen megépítendő, éves szinten 1,6 mrd. MW elektromos energiát előállító vízerőmű megépítése orosz Távol-Keleten, az orosz-kínai határ közelében.
Számos kisebb infrastrukturális beruházás mellett Kína egy további gazdasági folyosót tervez kiépíteni Oroszországgal Mongólián keresztül vezetne (ezáltal a mongolokat is bekapcsolva a Selyemút egyik ágába), továbbá egy 2 mrd. dolláros alaptőkével megalakul egy orosz-kínai mezőgazdasági finanszírozási alap is.
(Folyt. köv.)
Cs. v. F.
Forrás: zerohedge.com
business-insider.com
oilprice.com

hydroworld.com

Hozzászólások

comments