asd

Az Új Selyemút – A globális gazdaság örökre megváltozik – 2. rész

Az Új Selyemút – A globális gazdaság örökre megváltozik – 2. rész



Lássuk a projektsorozat megvalósulási tervének első fázisát. Az első jelentős gazdaságfejlesztési projektre Pakisztánban kerül sor, a nemrégiben aláírt energetikai és infrastrukturális beruházásról szóló kétoldali államközi szerződés értelmében a gazdasági folyosó a nyugat-kínai határon levő Xinjang tartománytól az Arab-tenger partján levő pakisztáni Gwadarig futna. Emellett a stratégiai helyen fekvő Gwadarban Kína vállalta egy mélytengeri kikötő kiépítésének költségeit is, továbbá egy hosszú távú bérleti szerződés keretében a fenntartói, üzemeltetői költségeket is. Gwadar lesz a befutópontja a Pakisztánt Iránnal összekötő földgázvezetéknek, ahol a perzsa szakasz már kiépülőben van. Gwadarból a Himaláján és Tibeten keresztül jutna el a földgáz Xinjangig. A vezetékrendszer mellett nagyszabású autópálya-szélesítési és modernizálási programok indulnak.

Az eredeti tervek szerint a vezetékrendszernek ez a szakasza India felé is leágazott volna, végül India – az USA nyomása mellett – amiatt is visszakozott, mert el akarta kerülni, hogy energiaellátása a régi ellenfél Pakisztántól függjön. India végül – kínai közvetítéssel – megoldotta a problémát: bejelentett egy megállapodást, miszerint Iránban építenek egy kikötőt, pár száz mérföldre Gwadartól, és az iráni energiahordozók Pakisztán megkerülésével Afganisztánon keresztül jutnak majd el a szubkontinensre.

A kínai-iráni, és az indiai-iráni megállapodások még egy fontos dologra mutatnak rá. A szerződéséket az Irán elleni nemzetközi szankciókra való tekintet nélkül kötötték meg (ezek feloldása azóta megtörtént), emellett mindkét állam a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok intenzív kiépítésére törekszik a – szintén USA-nyomásra – nemzetközi szankciók alatt álló Oroszországgal. A világ többi része válaszút előtt áll: vagy, kihasználva a történelmileg leginkább a kaliforniai aranylázhoz hasonló „ázsiai aranylázat”, tárgyalásokba kezdenek, vagy – a globális recesszió utóhatásaitól vergődve – továbbra is kitartanak a szankciók mellett.

Milyen hatásai vannak tehát a szankcióknak? Bebizonyosodott, hogy a szankciók a mai világpolitikai konstellációban csak akkor lehetnek eredményesek, ha azokat egységesen támogatja az egész világ. Ha azonban a világ egy része úgy dönt, hogy figyelmen kívül hagyja a szankciókat, azok végrehajthatatlanokká válnak.

Következtetés: Kína és a világ nagy része egy világtörténelmi jelentőségű, példátlan gazdaságfejlesztési vállalkozásba fogott, melynek kihatásai gyökeresen fogják átalakítani a világgazdaságot. A projekt évtizedekig fog tartani, költségei több száz milliárd dollárral járnak majd. Ma még elképzelhetetlen, milyen kihatásai lesznek a világgazdaságra és a világkereskedelemre. Nagy és bonyolult vállalkozásról van szó, bizonyára kudarcok is lesznek, és sok nyugati geopolitikai akadállyal kell majd szembenézniük. De a nagy játék folytatódni fog. Egy világban, ahol a gazdasági növekedés enyhe, az EU még mindig a a globális recesszió utóhatásaival küzd, melyik másik térségben lehetne ennyi lehetőséget találni? Gondoljuk el, egy 8000 mérföld hosszú mágnesvasút kiépítéséhez mennyi acél szükséges, és ez mekkora lökést adhat az évek óta depressziós nemzetközi bányászati, nehézipari és építőiparnak?

Az ősi Selyemút sokkal több volt, mint egy – az akkori ismert világon áthaladó – kereskedelmi útvonal. A tudás, a kultúra, az ismeretek, a találmányok széles körű cseréjét is magával vonta. A Marco Polo által hozott-lerajzolt tengeri és szárazföldi térképek gyújtották be a szikrát Kolumbusz fejében, hogy India felé új utakat keressen.


Az Új Selyemútban megvan a potenciál, hogy – az ősihez hasonlóan – meghozza a kereskedelem, a kultúra, az ipar, a felfedezések új reneszánszát. Ugyanakkor az is világos, hogy az idő múltával Kelet és Nyugat közötti geopolitikai konfliktusok forrása lehet az Eurázsia feletti dominancia terén.

(Folyt. köv.)

Cs. v. F.

Forrás: zerohedge.com
huffingtonpost.com
oilprice.com

Hozzászólások

comments