Az Új Selyemút – A globális gazdaság örökre megváltozik – 1. rész
Az Ázsián keresztülmenő Selyemútról Marco Polo utazásai, leírásai alapján vannak ismereteink. Napjainkban a Szamarkand-Baku-Taskent-Buhara ősi városok mentén futó tengely ismét a világ érdeklődésének középpontjába került. Kína belevágott a világtörténelem legnagyobb gazdaságfejlesztési vállalkozásába, az Új Selyemút kiépítésébe. A projekt célja nem kevesebb, minthogy forradalmi változást idézzen elő a világ gazdasági-kereskedelmi térképén. Úgy tűnik, eldördült a startpisztoly az eurázsiai makrorégió dominanciájáért folyó, Kelet és Nyugat közötti küzdelemben.
A terv lényege, hogy nagysebességű mágnesvasutak, autópályák, elosztóhálózatok, gázvezetékrendszerek révén behálózza az eurázsiai térséget,ahol a háló láncszemei a nagyobb városok és kikötők lesznek. A projekt elengedhetetlen része a szárazföldivel párhuzamosan a „tengeri selyemút” kiépítése is, mely Kínát kötné össze a Földközi-tengerrel és az Indiai-óceánnal. Ha a Selyemút megépül, minden idők legnagyobb gazdasági folyosója épül majd ki, három kontinenst, és 4,4 milliárd embert kötve össze.
A projekt egy összehangolt stratégia keretében kapcsolódik össze a nemrégiben megalakult Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankkal (AIIB), melynek már ötvennyolc tagja van, köztük tizenkét NATO-tagállam (többek között Németország, Franciaország, Hollandia, Dánia stb.), és három hagyományos USA-szövetséges Ázsiából (Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland). Miután az USA sikertelenül igyekezett meggyőzni szövetségeseit, hogy maradjanak távol az AIIB-tól, retorikát változtatva manapság arról csúsztatgat, hogy mindig is támogatta az elképzelést. 2014-ben épp az USA gazdasági szócsöve, a Wall Street Journal számolt be arról, hogy az USA hevesen lobbizott a világ hét fő ipari hatalmánál az AIIB ellen.
Alaister Crooke a Huffington Postban úgy fogalmazott, hogy a térség államainak (Egyiptom, Pakisztán, Irán, Törökország) különböző okai vannak, hogy újraorientálódjanak Kelet felé, és érthetően senki nem akar kimaradni egy ilyen gigantikus vállalkozásból, mely Oroszországot is bevonja a vállalkozásba. A térség államai látják, hogy Kína mennyire eltökélt egy Ázsiát és Európát összekötő infrastrukturális projekt kivitelezésében. Szintén pozitívumként értékelték, hogy – az USA legnagyobb döbbenetére – sikerült kialakítania az AIIB-t, és egy ilyen nagyszabású vállalkozásnak ők is haszonélvezői kívánnak lenni. Kína emellé kilátásba helyezte a Kínai Fejlesztési Bank, az Export-Import Fejlesztési Bank, és a Kínai Mezőgazdasági Bank 62 mrd. $-ral való feltőkésítését, amennyiben támogatják a Selyemút-projektet.
(Folyt. köv.)
Cs. v. F.
Forrás: zerohedge.com
huffingtonpost.com
oilprice.com