“Gazdasági dzsihád” – olajlétesítmények elleni terrortámadások

A Kresba gázfinomító, amelyet biztonsági okokból bezártak márc. 18-án

Rakétatámadás egy algériai gázfeldolgozó ellen
Ismeretlen támadók 18-án reggel rakétákat lőttek ki a norvég Statoil, a brit BP és az algériai állami energiacég, a Sonatrach által üzemeltetett gázfinomítóra, közölték a helyi dolgozók és vállalatok. Az In Szalah gázmező elleni támadás kapcsán nincs jelentés áldozatokról. 

A norvég központú Statoil közleménye szerint a Szaharában, Algírtól mintegy 1200km-re délre található üzemet “távolról kilőtt robbanó lövedékek” találták el helyi idő szerint reggel 6 óra körül. Az olaj- és gáztársaság felvette a kapcsolatot a helyszínen dolgozó három munkatársával, akik nem sérültek meg és biztonságban vannak. A brit BP energetikai csoportot “tájékoztatták a Kresba-i üzem elleni támadásról,” de “nincs értesülésük személyi sérülésről a helyszínen”. Az üzemet elővigyázatosságból bezárták, tette hozzá a 
BP nyilatkozatában. 

Helyi tisztviselők szerint a hadsereg erősítést küld a helyszínre más körzetekből. Egy helybeli dolgozó szerint a létesítményt biztonsági kerítés veszi körül, és állandó katonai őrség is jelen van. Az AFP-nek névtelenséget kérve azt nyilatkozta, miszerint “úgy tűnt hogy a rakétákat nagyon messziről lőtték ki”. 

2013. januárjában egy Al-Kaidához köthető fegyveres csoport már támadást intézett az Ain Amenas komplexum ellen, Algéria déli részén. Négy napos szembenállás után az algériai hadsereg bevonult, és a támadásban 37 túsz, főleg külföldi munkások, halt meg. 

Az energetikai létesítmények elleni Al-Kaida támadásoknak nagy hagyománya van. Bár az Al-Kaida kezdetben óvakodott az ilyen üzemek elleni fellépéstől, abból a megfontolásból, hogy egy későbbiekben megalakuló kalifátusnak szüksége lesz ezekre a gazdasági forrásokra, egy 2004-ben megjelent publikáció, Sejk Abdullah bin Naszir al-Rasid, szaúdi ideológus “Az olajjal kapcsolatos érdekek célba vételének törvényei és a gazdasági dzsihád szabályainak áttekintése” című írása, nagyban hozzájárult a csoport ezirányú stratégiájának megváltozásához. Rasid munkája a gazdasági terrorizmus új doktrínáját alapozta meg, főleg azon az alapon, hogy az olajipari létesítmények támadása általában véve az olajárak növekedéséhez, az infrastrukturális költségek növekedéséhez és az Egyesült Államok gazdasági tekintélyének csökkenéséhez vezet. 2004 folyamán az Al-Kaida vezetősége tovább mélyítette ezt a gondolatot, egy októberi videofelvételben maga Oszama Bin-Laden szólított fel az energetikai szektor elleni támadásokra. 

Bár ennek a stratégiának az értéke kétséges – az olajárak növekedése éppenhogy a gazdaság és főleg az energetikai szektor rohamos fejlődését idézte elő sok országban – az olajérdekeltségek elleni támadások továbbra is az Al-Kaida eszköztárába tartoznak. Itt megemlíthető a francia MV Limburg tartályhajó elleni 2002. október 6.-i támadás, vagy az Abkajik (Szaúd-Arábia) olajfinomító elleni akció 2006. február 24.-én, vagy a jemeni As Sir olajkikötő elleni rajtaütés szintén 2006-ból. 

Az energetikai cégek természetesen szigorúan védelmezik érdekeltségeiket, ez az oka hogy a sikeres, nagy kárral járó támadások viszonylag ritkák, és úgy tűnik hogy az államok is jobban ügyelnek az olajipar biztonságára, mint a “sima” civilek testi épségére. 2010. március 17-én a jemeni belügyminisztérium megerősítette a finomítók, rakodóhelyek és szállítási útvonalak őrzését elővigyázatosságból, mivel ilyen jellegű akciót gyanítottak, egy héttel később a szaúdi belügyminisztérium pedig bejelentette, hogy a megelőző 5 hónap során letartóztatott 113 Al-Kaida-operatívot, akik olajipari létesítmények elleni támadásokat terveztek. 

BG
források: Al Jazeera, Perspectives On Terrorism

Hozzászólások

comments