Jemen geopolitikai jelentősége kevésbé ismert, holott katonai és politikai értelemben is kulcsfontosságú országról van szó. Az Arab-félsziget délnyugati részén fekszik, és hozzá tartozik a Bab-el-Mandeb szoros, mely Afrika és az Arab-félsziget elválasztásával az Indiai-óceánt köti össze a Vörös-tengerrel. Mivel Nyugat-Európa iparilag fejlett államai nagymértékben függnek a Perzsa-öböl olajától, kulcskérdés, hogy a Szuezi-csatornát és a Vörös-tenger az Öböl-országokkal egybekötő tengerszoros kinek a fennhatósága alá is tartozik. Így a szoros egyaránt fontos Nyugat-Európa, az Öböl-országok és Irán számára is, mely a szankciók feloldását követően az európai olajellátás megújítására törekszik. Ez a tengeri útvonal Kína számára is stratégiai jelentőséggel bír. hiszen integrálni kívánja a térséget tengeri Selyemút-projektjébe, és a tavalyi évben tárgyalásokat folytatott a szoros afrikai részét ellenőrző dzsibuti kormánnyal egy katonai bázis létesítése tárgyában.

  

„Siíta félhold” a Közel-Keleten

A hidegháború idején a Szovjetuniónak sikerült ellenőrzése alá vonnia Dél-Jement, és vele a Bab-el-Mandeb-szoroshoz közeli adeni kikötőt. A Szovjetunió összeomlását követően az egységesülő Jemen szaúdi érdekszférába került.

Néhány szó az ország modernkori történelméről. Jemen északi részét zajdita siíta muzulmánok lakják (kb. a lakosság 35%-át teszik ki), akik a vallási nézetrendszer egyezősége folytán mindig is Iránhoz kötődtek. A XX. század elején a brit gyarmatbirodalomhoz tartozó imamátus Jemeni Mutavakkilita Királyság néven önállósult, és területi követelésekkel lépett fel Szaúd-Arábiával és a továbbra is brit fennhatóság alatt maradó dél-jemeni brit protektorátusokkal szemben. Az állam megalakulásától kezdve jó kapcsolatokat ápolt Iránnal (ezen az állapoton az 1979-es iráni iszlám forradalom sem változtatott, amikor Irán rendszert váltva monarchiából iszlám köztársasággá alakult).

Szaúd-Arábia Jemennel határos Najran tartományát az észak-jemeniekkel etnikailag rokon siíta muzulmánok lakják, akik a szunnita wahabita szaúdi királyság elnyomása alatt élik mindennapjaikat. Nem mellékesen, a szaúdi monarchia lakosságának több, mint 12%-át siíták teszik ki. A szaúdi, elnyomás alatt élő siíta lakosság támogatásával Irán térségbeli legnagyobb riválisát ütné ki a nyeregből. Szaúd-Arábia célja tehát kettős: egyrészt a jemeni huszi rendszer megsemmisítése, másrészt saját elnyomott siíta lakosságának további terrorizálása és megfélemlítése révén egy esetleges felkelés megakadályozása. Ezt a célt szolgálta a neves siíta sejk, Nimr al-Nimr 2015-ös kivégzése.

A 2014. szeptember 21.-i huszi hatalomátvételt, és Hadi elnök 2015-ös januári száműzetésbe vonulását követően Jemen kettészakadt az Irán támogatását élvező, huszik vezette ideiglenes kormányra, és a régi rendszer maradványaira. Egyik fél sem volt képes az ország teljes területét ellenőrzése alá vonni, ezért 2015 márciusában Szaúd-Arábia nyílt katonai beavatkozást kezdeményezett az országban.

(Folyt. köv.)

Cs. v. F.

Források: katehon.com

globalsecurity.org

presstv.com