Elemzés: az EKB inflációs kurzuson

Ötvenedik bejegyzésünkben egy profi elemző véleményét olvashatják az Európai Központi Bank kamatcsökkentéséről. Köszönjük az eddigi figyelmüket, tartsanak velünk továbbra is! A ZOTMUND szerzői remélik, hogy munkájukat hasznosnak és szórakoztatónak találják. 

Elemzés: az EKB inflációs kurzuson

A döntések:

A legfontosabb határozatok, amelyet az Európai Központi Bank Tanácsa a mai napon (a cikk 2016. márc. 10-én íródott – ford. megj.), a következők:

(1) Kamatcsökkentés. Az EKB 0% csökkentette az alapkamatot (eddig 0,05% volt), a betéti kamat bankok számára -0,4%-ra, (eddig -0,3%) és a legmagasabb refinanszírozási kamatot 0,25%-ra (idáig 0,3%).

(2) A pénzmennyiség bővítése. – áprilistól az EKB havi 80 milliárd EUR értékben vásárol kötvényeket (eddig 60 mrd.) köztük, mint eddig, “jó” vállalati kötvényeket is, és az eszközvásárlásokat továbbra is a “semmiből teremtett” euróval fogja kifizetni.

(3) A bankok negatív kamattal jutnak hitelhez. – Az EKB júniustól négy új banki hitelprogramot indít  (“TLTRO II”) egyenként 4 éves futamidőkkel. Ezeknek a hiteleknek a kamata akár olyan alacsony is lehet mint a bankok betéti kamata (ez pedig jelenleg -0,4%)!

A döntéseket egyébként a Deutsche Bundesbank elnökének részvétele nélkül hozták, akinek ezen az ülésen “turnus jelleggel” nem volt szavazati joga. 

Értékelés:

Az EKB Mario Draghi-val az élen valóra váltotta a fenyegetést, amit már 2012. júliusában kimondott: megőrzi az eurót, bármibe is kerüljön (a megtakarítóknak). Az euro-bankok és államok fizetőképességét egyre újabb teremtett pénzzel tartja fenn. Az euro-bankok problémáinak tükrében ez az euro-pénzbőség egészen elképesztő mértékű megnövekedését fogja eredményezni – és az euró vásárlóértékében kárt okozni. Ld. erről további cikkünket a Degussa piaci jelentésében: “A 4.760.000.000.000 eurós hézag”.

Az új hitelek, amelyeket az EKB a bankoknak akar nyújtani, egyre inkább helyettesíteni fogják az euro-bankok tőkepiaci finanszírozását. A piac “szelektáló funkciója” a bankszektorban ezzel gyakorlatilag megszűnik; a rossz bankokat ezáltal mesterségesen tartják életben. 

Mivel az EKB negatív kamatokkal kínálja hamarosan hiteleit, adott esetben az alábbi következményekkel kell számolni:

(1) A kereskedelmi bankok széleskörűen pénzzé teszik a tartozásokat, amely során az euró-pénzkínálat tovább nő, valamint, 
(2) az euró “carry-trade” devizává válik. A befektetők számára minden eddiginél csábítóbb lehetőség lesz euróban hitelt felvenni, és az összeget külföldön befektetni. Az euró külső árfolyamai, különösen az amerikai dollárral szemben, minden idők legalacsonyabb szintjét fogják elérni.

Az EKB politikai irányvonala az infláció csúcsra járatását tűzte ki célul. Ez sikerülni is fog, hiszen az EKB mint monopol pénzkibocsátó ízlés szerint bővítheti a pénzkínálatot, és csak idő kérdése az árszínvonal emelkedése széles fronton. A pénzmennyiség növekedése azonban nem teremt jólétet (ha így lenne, egyáltalán nem lenne a Földön szegénység! Elvégre a mai fedezetlen pénzt tetszőleges mennyiségben lehet kibocsátani és forgalomba hozni!). Csakis a jövedelmek és vagyonok olyan elosztásához vezet, amelyben egyesek mások kárára jobb helyzetbe kerülnek. Gondoskodik arról, hogy a fogyasztói árak megnövekedjenek (összehasonlítva egy olyan helyzettel, amelyben a pénzkínálat nem növekszik), és ez egyértelműen nem az euro-polgárok érdekeit szolgálja. A növekvő pénzmennyiségnek vagy a magasabb inflációnak nincsenek kedvező jóléti hatásai. 

Arany:

Az eurozóna-beli befektetők jól teszik ha átgondolják tevékenységüket – akkor is, ha Mario Draghi EKB-elnök bejelentette, hogy az EKB-tanács nem lát indokot további kamatvágásokra (vagyis az EKB-betéti kamat további csökkentésére). Az eurozónában tovább csökkenő eurokamatok és az akár negatív reálkamatok fényében a befektetőknek érdemes megfontolni, hogy banki betéteiket és hitelleveleiket, legalább részben, ne váltsák át mondjuk részvényekre. Emellett – különös tekintettel a likvid vagyoni állományokra – az “euro-vérrög kockázatát” is el kell kerülni. Erre alkalmas például, ha az euró helyett dollárt vagy svájci frankot tartanak. 

Mindenekelőtt azonban az eurozóna befektetői tartsanak aranyat a portfólióban. Az arany a “végső fizetőeszköz”, biztosíték az euró külső és a belső vásárlóerő-gyengülése ellen, ráadásul értéknövekedési potenciállal. Véleményünk az, hogy az arany egyelőre “nem túl drága”, továbbá a nemzetközi pénzügyi és gazdasági kockázatok nagymértékben valószínűsítik az arany árának növekedését (az európai jegybankok máris óriási mennyiségben vásárolnak fel aranyat, a fenti döntések ellenére – ford. megj.).

Az arany árának alakulása az elmúlt hetekben


Szerző: Prof. Dr. Thorsten Polleit (a Degussa GmbH – a legnagyobb német aranykereskedő cég – vezető 
elemzője).
Forrás: Goldseiten
Ford: BG

Hozzászólások

comments