A láthatatlan török kéz
„Kiszervezett háború” (proxy war) alatt azokat a konfliktusokat értjük, ahol a hadviselő felek közvetlenül nem vesznek részt a harci cselekményekben, hanem azokat mintegy „alvállalkozásokba” kiadva, helyettesekkel végeztetik el. Az összképet tovább bonyolítja, hogy a különféle iszlamista csoportokat Törökország és Katar, míg másokat Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek pénzel.
„„…ezek a csapatok jövő hétre készen állnak… Szükséges a török fél részéről a koordinációs folyamatok felgyorsítása…”
A rivális csoportok nem véletlenül estek egymásnak, elvégre Afrika legnagyobb olajtartalékáról (becslések szerint 46,4 milliárd hordónyiról) van szó. A Kadhafi-rendszer megdöntésében jelentős szerepet vállaltak a katari különleges erők, az iszlamisták fegyveres kiképzése mellett aktívan is részt vettek a korábbi rendszer megbuktatásában, ami nem bizonyult rossz befektetésnek, ugyanis 2011-ben a különböző ellenzéki csoportokból alakult Átmeneti Nemzeti Tanács megállapodást írt alá a katari állammal, mely Katar számára kizárólagos jogokat biztosított az olajkitermelésre. Katar támogatta más szervezetek mellett a szélsőséges dzsihádista Anszar al-Sharia csoportot is, melyet Christopher Stevens, az USA líbiai nagykövetének meggyilkolásával gyanúsítanak. A 2014-es Haftar vezette zendülés Katar és a Muszlim Testvériség befolyása ellen irányult. A Nyugat, felismerve az ebben rejlő lehetőségeket, legitimnek ismerte el a Haftar vezette kormányt, mire Katar és Törökország megerősítette az együttműködést a tripoli dzsihádistákkal, és nagyarányú fegyverszállításokba kezdtek részükre. A török-katari páros semmit nem bízott a véletlenre; több vasat tartva a tűzben „biztos, ami sicher”-alapon megkezdődött az ISIS líbiai ágának katari pénzügyi forrásokból történő finanszírozása is. 2014-ben került nyilvánosságra egy dokumentum, mely szerint Katar líbiai nagykövetsége szerepet vállalt 1800 észak-afrikai dzsihádista toborzásában, kiképzésében és Irakba küldésében. A dzsihádisták török kikötőkbe érkezve Észak-Kurdisztánon keresztül kerültek be Irakba.
Líbia olajkitermelése az utolsó békeévben és az azt követő években (barrel/nap) [1 barrel = 1,59 hl]
Az ISIS líbiai szárnyának feladata, hogy az olajban gazdag partmenti övezetekben átvegye az irányítást, és bár jelenleg összecsapások zajlanak az ISIS és a tripoli iszlamisták között, valamilyen módon, rejtett és kevésbé rejtett szálakon keresztül mindkét fél Törökországhoz és Katarhoz kapcsolódik.
(Folyt. köv.)
Cs. v. F.
Források: katehon.com
debka.com
shoebat.com