A pénzügyek bonyolultsága miatt új interdiszciplináris elméletre van szükség

Egy ökológiával, járványtannal, fizikával, informatikával, szociológiával foglalkozó tudósokból, valamint közgazdászokból és bankárokból álló interdiszciplináris csoport szerint a komplexitási elméletre van szükség a gazdasági válságok jobb kezeléséhez és megértéséhez. Komplex hálózatok, egyéni viselkedési szimulációk (agent-based models) és laboratóriumi kísérletek nagyban hozzásegíthetnek a bonyolult pénzügyi gazdasági rendszerek felfogásához.



A szerzők között van Doyne Farmer professzor, a komplexitási közgazdasági program vezetője, az oxfordi egyetem Martin School új közgazdasági gondolkodással foglalkozó intézetének társigazgatója. Az ő kijelentése szerint az “eddigi modellek annyira gyengék voltak, hogy még hibásnak sem nevezhetők”.

A hagyományos közgazdasági elméletek nem tudták megmagyarázni, még kevésbé előrejelezni a pénzügyi rendszer csaknem teljes összeomlását és ennek hosszútávú kihatását a globális gazdaságra. A 2008-as válság óta nagymértékben megnőtt az érdeklődés a komplexitás-elmélet felhasználása iránt a gazdaság és a pénzügyi piacok értelmezésében (komplexitás-elmélet alatt itt a matematikai elmélet értendő, amelynek egy része a szélesebb körben ismert káoszelmélet – ford. megj.). Az olyan fogalmak mint az önszerveződés, hálózat, forráspont, visszacsatolás, rugalmasság, bekerültek a pénzügyi és szabályozási lexikonokba. A legújabb felismerések és módszerek a magasan szerveződött, rengeteg kapcsolódási ponttal rendelkező gazdasági és pénzügyi rendszerek jobb nyomonkövetésére és menedzselésére, és így segíthetnek előrelátni és befolyásolni jövőbeli válságokat.

Az összetett hálózati modellek korai előrejelzést nyújthatnak az eljövendő válsághelyzetekre vonatkozóan, mutatta ki Diego Garlaschelli, a Leideni Egyetem fizikusa, egy interdiszciplináris kutatócsoport vezetője. “A holland bankközi hálózatra vonatkozó tanulmány szerint egy heterogén hálózati modell 3 évre előre ki tud mutatni egy olyan jellegű válságot, mint amilyen a 2008-as volt. 

Az egyéni viselkedési modellek (ABM, agent-based model vagy individual-based model) olyan számítógépes modellek, amelyek az egyének cselekvései és interakciója alapján döntési folyamatábrákat hoznak létre, ezekben bemutatva, hogy az egyén megfigyeléseiből hogyan lesz cselekvés (röviden egy egyén viselkedését modellezi valamilyen döntéshozatali helyzetben). “Az ABM-eket egyelőre nem használják a közgazdaságtanban olyan mértékben, mint mondjuk a forgalomszervezésben, járványügyben vagy harctéri folyamatok elemzésénél, ennek ellenére ígéretes eredményeket hoztak” – mondja Farmer professzor. “A bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kifejlesztett, a rendszeren belüli kockázati tényezőket vizsgáló tesztek reformjához felhasználtak ABM-eket, amely meg is mutatta, hogy a dinamikusan változó kockázati küszöbök hogyan idézhetnek elő árnövekedéseket és -zuhanásokat a piacon”.

“Ez egy kiváló alkalom elméleti közgazdászok, renszerkutatók, szociológusok, ökológusok, epidemológusok és pénzügyi kutatók számára, hogy egyesítsék erőiket és a komplexitás-elméletből olyan eszközöket hozzanak létre, amelyek kiegészítik a meglévő pénzügyi modellezési módszereket” – mondja Andy Haldane, a Bank of England vezető közgazdásza. “Egy ambiciózus lehetőség lenne egy online pénzügyi-gazdasági előrejelző felület, amely integrálná az adatokat, a módszereket és az indikátorokat. Ez folyamatosan, nagyjából valós időben monitorozná és tesztelné a globális társadalmi-gazdasági és pénzügyi rendszereket, hasonlóan más komplex rendszerekhez, mind mondjuk az időjárás vagy a közösségi hálózatok”.

Forrás: Oxford Martin School
Ford: BG






Hozzászólások

comments