Néhény napja írtam egy elemzést arról,hogy az olajipari beruházások nagymértékű csökkenése dinamikusan növeli a bankok rossz hiteleinek arányát.Kicsit utalva arra,hogy a nagy ingatlan lufit is az okozta,hogy a hitelek mögött leértékelődtek a lakásfedezetek.A most az alacsony olajár pénzügyi hatásaival foglalkozom,természetesen a legfontosabb jelzésekre fókuszálva.
Tovább nőnek a veszteségek.Az európai nagy olajcégek tavalyi utolsó negyedéves veszteségei 19,0 mrd USD-re nőttek-közli a Marketwatch legutóbbi tájékoztatásában.
Még nagyobb durranás Norvégia.Húsz év alatt 826,0 mrd USD összegyűjött vagyon után a norvég kormány januárban kénytelen volt hozzányúlni az olajiparban levő pénzéhez: a hírek szerint mintegy 780,0 millió USD-t vettek ki az alapból,hogy fedezni tudják az állami kiadásokat-írja a Reuters.
Ez a tőkekivonás nem egyedi jelenség.A szuverén vagyonalapok létrjöttét és feltöltését a magas nyersanyagárak tették lehetővé az elmúlt évtizedekben,sok országnak pedig most hozzá kell nyúlnia a tartalékokhoz.
Az idén nem kevesebb, mint 404,0 milliárd USD befektetést vonhatnak ki a globális részvénypiacokról a gazdag országok kezén lévő szuverén alapok,ha nem változik a 30-40 dollár közötti olajár,tette közzé becslését a Sovereign Wealth Fund Institute.
Ugyanakkor vannak cégek akik a piaci részesedésük növelésére készülnek.Az Exxo Mobil,csökkentve beruházásait,potenciális felvásárlási célpontokat keres.A cég jelenleg is a legmagasabb AAA-besorolással rendelkezik a hitelminősítőknél,a múlt héten 12,0 milliárd USD kötvényt bocsájtott ki.Az Exxon vezére szerint sok olajcég értéke jelentősen romlott azáltal, hogy növelték hitelállományukat, vagy részvényeket bocsátottak ki.Várhatóan a bajba jutott cégek kimazsolázására készülnek,mert jelezte azt is,hogy várhatóan eszközöket és nem komplett cégeket fognak felvásárolni.
További hír ami még mndig az alacsony olajár írányába hat,hogy az Iszlám Állam változatlanul használja nemzetközi bankközi fizetéseket bonyolító távközlési rendszert, közismert nevén a SWIFT-t.Érdekes, hogy az orosz szankciók bevezetésekor rögtön korlátozni tudták az orosz vállalatok pénzügyi tranzakcióit,nehezítve piaci működésüket. Nyilván nem vagyok híve az összeesküvés elméleteknek,de sok sandaság felmerül a tendenciák elmzésekor.Itt most nem tértem ki rá, de hasonló gondokkal küzdenek a Közel-keleti olaj multik is, pedig nálunk a kitermelési költségek talán a legkedvezőbbek.
Egyelőre ennyi, az éves jelentések napvilágra kerülésvel visszatérek a témára.
Jegenye, saját közlés.